Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Új, szabadon választható kurzus indult az SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Karon, melynek címe: Űrtevékenység: űrélelmezéstől az űrfinanszírozásig. A tantárgy első előadását Dr. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos tartotta február 15-én.
„Nem tegnap kezdődött” – szögezte le előadása legelején Dr. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos. A vendégelőadó arra célzott, hogy az űrrel kapcsolatos kérdések már az őskortól foglalkoztatják az emberiséget. „Tudósok vállán állva” jutunk el mindig a következő, nagyobb megoldandó feladathoz. A szakpolitikus előadása indította az Űrtevékenység: űrélelmezéstől az űrfinanszírozásig elnevezésű, szabadon választható kurzust február 15-én az SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Karon. Az előadáson a kar dékánja, Prof. Dr. Tóth-Molnár Edit, illetve a kar oktatási dékánhelyettese, Dr. Nagy-Grócz Gábor is részt vett.
A tantárgyat az egyetem bármely hallgatója felvehette két kreditért. Célja, hogy bemutassa: a magyar űrkutatás az elmúlt években hatalmas fejlődésen ment keresztül. Magyarország 2015-ben lett az Európai Űrügynökség (ESA) teljes jogú tagja, és a tervek szerint 2025-ben újra magyar űrhajós kerül a világűrbe. Az előadás az űrutazás során felmerülő kérdéseket vizsgálja az élettani változásoktól, a jogi környezet bemutatásán keresztül az űrfinanszírozás kérdésköreit is érintve. A tantárgy felelőse Dr. Nagy-Grócz Gábor, aki a 2022 szeptemberében indult UNISPACE képzés innovatív táplálkozási és űregészségtudományi szakember szakirányú továbbképzésen szerzett oklevelet 2024. januárjában.
Ferencz Orsolya előadásának az Űrtevékenység – a kulcs a 21. századhoz címet adta. Felvázolta a kezdeti próbálkozásoktól napjainkig a legfontosabb állomásokat az űrkutatás terén. A hőskorból olyan eseményeket emelt ki, mint például 1957 októberéből a Szputnyik-1, 1958 februárjából az Explorer-1 felszállását. 1958 decemberében Eisenhower amerikai elnök beszédét már műholdon keresztül közvetítették. 1969-1972-es projekt volt a Holdra szállás. Magyarországon az űrtevékenység a Hold megradarozásával kezdődött 1945-1946-ban Bay Zoltánnak és Simonyi Károlynak köszönhetően. Az eddigi magyar űrhajósok: Farkas Bertalan és ifj. Simonyi Károly.
Európának nincs űrhajója, csak Oroszország, az Egyesült Államok és Kína tud embert feljuttatni az űrbe – hallottuk dr. Ferencz Orsolyától. Sokszor felvetődik a kérdés, hogy egyáltalán miért kell űrkutatásra pénzt áldozni? Azonban, ha belegondolunk, ma már nagyon sok területen szükség van műholdakra, csak hogy néhányat kiemeljünk: a hírközlésben, a kommunikációban, a meteorológiában, a mezőgazdaságban, a navigációban, a robotikában és katonai területeken.
A miniszteri biztos sok látványos videót és animációt vetített az érdeklődőknek. Az egyiken azt láthattuk, hogy az elmúlt évtizedekben hogyan sokszorozódtak meg a Föld körül keringő műholdak – jelenleg csaknem 10 ezer van fent ezekből.
Dr. Ferencz Orsolya az űrerőforrás bányászat témáját is érintette, megjegyezve, hogy a Naprendszerben a legritkább anyag a fa, aranyból viszont rengeteg van. Az előadó szerint be fogjuk hozni az aranyat az űrből. A Hold kolonizációjának szándékáról, napkitörésekről, a Nap szomszédságában lévő életről és végül korunk egyik legfenyegetőbb problémájáról, a klímaváltozásról is beszélt. Számos grafikonnal és adatsorral világított rá azokra a visszafordíthatatlan folyamatokra, amelyek az emberi tevékenység, a Föld kizsákmányolása következtében indultak meg. Vészjósló például a trópusi éjszakák számának növekedése, a tengerszint emelkedése, a Grönland hótakarójának eltűnése és a levegőszennyezés mértéke. Mindezeknek a megfigyeléséhez, vizsgálatához szükségünk van az űrszektorra, ami napjainkban már mindenütt jelen van.
Vida-Szűcs Imre
