Napjainkban a szoftverfejlesztés még többnyire a megszokott, „hagyományos” módon történik, ami leegyszerűsítve annyit jelent, hogy a programozók jól bevált mérnöki megközelítéssel a feladatot részekre bontják, azokat kézzel írt programkódokkal (algoritmusokkal) megoldják, majd a részeket rendszerbe integrálva elkészítik a teljes megoldást. Az ilyen módon előállított szoftvert nevezhetjük Szoftver 1.0-nak. Nagyon sok esetben ez a módszer tökéletesen működik, azonban egyre több olyan feladat megoldására van igény (pl. autonóm rendszerek irányítása, járművek önvezetése, gépi látás, természetesnyelv-feldolgozás), amelyek megoldására a Szoftver 1.0 kevésbé alkalmas, és új szemléletre van szükség. Előadásomban az új kihívásoknak eleget tevő, mesterséges intelligencián alapuló Szoftver 2.0-t mutatom be, hangsúlyozva az előnyeit, képességeit és a vele járó új kihívásokat is.

Előadónkról

Ferenc Rudolf Németországban született 1972-ben. Általános és középiskolai tanulmányait a délvidéken, Óbecsén, egyetemi tanulmányait pedig Szegeden, a József Attila Tudományegyetemen végezte, ahol először programozó matematikus, majd 1997-ben programtervező matematikus egyetemi diplomát szerzett. 2005-ben a Szegedi Tudományegyetemen matematika- és számítástudományból PhD fokozatot szerzett.
Kutatói pályafutását 1997-ben az MTA-SZTE Mesterséges Intelligencia Kutatócsoportnál kezdte, ahol tudományos munkatársként dolgozott, majd 2003-ban a Szegedi Tudományegyetem Szoftverfejlesztés Tanszékére került annak alapításakor. Kezdetben egyetemi tanársegédként, majd adjunktusként, ma pedig már docensként erősíti a tanszéket, amelynek 2018 óta ő a vezetője.
Főbb kutatási területei közé tartozik a mesterséges intelligenciával támogatott szoftver forráskód-elemzés, minőségbiztosítás és sérülékenység detekció. Munkatársaival elkészített egy olyan nyílt forrású szoftvert, amely más szoftverek forráskódját képes átvilágítani és a bennük található hibák jelentős részét felfedezni. E szoftvert több ezren használják világszerte kutatási és ipari célokra egyaránt. Közleményeinek száma 150 felett van, melyekre több mint 3000 független hivatkozás történt. 2008 és 2011 között Bolyai ösztöndíjas volt, 2015-ben pedig elnyerte az SZTE TTIK Tudományos Díját. 2015-ben habilitált. Több tíz akadémiai és ipari K+F projektben vett részt, sok esetben azok vezetőjeként.