2018. december 10., hétfő
EN

Kiemelt_ETSZK_dekanok_nyito

Pillanatfölvétel a dékánoktól – A „segítő szakmák” újító továbbfejlesztője az SZTE ETSZK

Angol nyelvű képzés és új mesterszakok indultak, e-tananyag bevezetését tervezik az SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Karán. Héderné Dr. Berta Edina dékánt a jelenről és jövőről, míg az előző két ciklus kari vezetőjét, Dr. Barnai Máriát az idáig vezető útról kérdeztük.

Mérlegkészítésre kérjük a 2017-2018. tanév indulásakor a Szegedi Tudományegyetem mind a 12 karának dékánját és az előző ciklus vezetőjét. Legutóbb a 2014-2015. tanév kezdetén kértünk pillanatfelvételt a dékánoktól. Mostani interjú-sorozatunkban is a szegedi egyetem dékánjai által irányított közösség örömei és gondjai, az adott kar helyzete és céljai kerülnek fókuszba.


ETSZK_dekan_HneBE_2

 

A szegedi egyetem szociális munkás szakján végezett, 100-200 fős évfolyamokat is oktatott, majd alma materének, az SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Karnak az irányításába is bekapcsolódott Héderné Dr. Berta Edina főiskolai docens. Az SZTE ETSZK dékánja kari honlapos köszöntőjében kiemeli: az itt oktatott úgynevezett „segítő szakmák” között a több évtizedes múltú és az egyedülállóan új is megtalálható, ezért hagyományápolásról és modernizációról is kérdeztük.

 

 

Angolszász mintájú kari szerkezet

 

– Milyen elképzelésekkel öltötte magára először az SZTE ETSZK dékáni a dísztalárját és a láncot?

– Komoly előnynek érzem, hogy öt éven át az SZTE ETSZK általános dékánhelyetteseként dolgoztam, így közreműködtem – többek között – az SZTE ETSZK előző akkreditációjában, az intézményfejlesztési stratégia kidolgozásában, és az SZTE stratégiájához igazításában. Részt vettem a társkarokkal a különböző egyeztetéseken. Dékáni koncepcióm szerint az akkorra kialakított és az intézményfejlesztési stratégiában megfogalmazott prioritások megvalósításán dolgozunk.

 

– Melyek ezek a prioritások?

– Az SZTE ETSZK tantermeiben használható eszközeink, berendezéseink a fejlesztése a legfontosabb célunk. Ez elsősorban az egészségtudományi képzéseket érinti. Komoly gyakorlati időt igényel a paramedikális szakemberek képzése. Az ápolókat, gyógytornászokat, védőnőket, dentálhigiénikusokat még az előtt vértezzük föl gyakorlati tapasztalattal, mielőtt beteg mellé kerülnének. Ehhez van szükség az egészségügyi intézményekben is használt, illetve az oktatást szolgáló félszimulációs eszközökre és az ápolás megtanulásához szükséges „demonstrációs babákra”. A 2018 nyarán zárult tanév végén indultak új beszerzések, amelyekkel felszerelhetjük demonstrációs termünket. Másik kiemelt célunk az angol nyelvű képzés elindítása 2018 szeptemberében az ápoló és gyógytornász alapszakunkon. Előzetes várakozásainkkal ellentétben gyógytornásznak jöttek többen, húsz fölötti az összlétszám.

 

– Milyen változást hoz az ETSZK életében, hogy a 2018-2019. tanévben indul angol nyelvű tagozaton a képzés?

– Nagyobb lehetőségeket kapunk ahhoz, hogy bekapcsolódhassunk a nemzetközi képzésekbe.

 

– Az SZTE ETSZK szakjai iránt hogyan változik a középiskolásoknak érdeklődése?

– Összesen 1100 fiatal tanul itt. Nagyon kedvelt az ápoló és a gyógytornász képzésünk, töretlen az érdeklődés mindkét alap- és mesterszak iránt is. A jelentkezők számában némi visszaesés mutatkozik a dentálhigiénikus és a védőnő szakon. Ennek okát abban látjuk, hogy még nincs munkaerő-piaci beágyazottsága a dentálhigiénikus végzettségnek. A három éve indított képzés első évfolyama 2018 nyarán végzett, de már menet közben nagyobb volt a lemorzsolódás, mint más szakjainkon. A helyzeten változtatni szeretnénk, de e szak presztízsének a növeléséhez munkaerő-piaci változások is szükségesek. A jogszabályok változásának a felsőoktatási képzésre gyakorolt hatását mérni tudjuk, hiszen például a szociális munkás szakunkra azért jelentkeznek kevesebben, mint 2013 előtt, mert akkor lett bemeneteli követelmény – szerintünk indokolatlanul – az emelt szintű érettségi.

 

– És az indokolt-e, hogy a szegedi egyetemen az egészségügyi képzések mellé került a szociális munkás szak?

Az angolszász nyelvterület egyetemein is így, egymás mellett működik az egyaránt a segítő szakmák közé sorolt, de két külön szférához tartozó képzés. A minap láttuk vendégül az izraeli Haifai Egyetem hozzánk hasonló profilú karának – az University of Haifa Faculty of Social Welfare and Health Sciences – dékánját. Megbeszéltük: ott is hasonló fölépítésű a képzés.

 

– Az említett izraeli egyetem kari egységei között szerepel – többek között – a „Community Mental Health” vagy a „Gerontology”, a közösségek és az öregedő társadalom állapotával foglalkozó részleg is. Ilyen tanszéket vagy szakcsoportot nem találni az SZTE ETSZK honlapján. Nemzetközi összehasonlításban van-e olyan elem, ami hiányzik az SZTE ETSZK kínálatából?

– A szociális munka mesterszak indításán már dolgozunk, 2018 őszén indítjuk az akkreditációs kérelmünket. Itt a területen szükséges szakmai tudás dominál, klinikai szakirányra irányul a programunk. Szociálpolitika mesterszakunk már van, de az inkább elméleti jellegű, a tervezésre, a kutatásra vagy az önkormányzati munkára, kormányzati szerepvállalásra készíti föl a hallgatókat. A sikeres akkreditáció után összesen négy mesterszakot kínálunk. A védőnő alapszak mesterszintű folytatására nincs még lehetőség. Ennek az az oka, hogy a védőnőképzés olyan „hungarikum”, ami nem ágyazható be a nemzetközi trendekbe. Ám dolgozunk azon, hogy a védőnő szakon tanulók számára is biztosítsuk a tudományos továbblépéshez szükséges lehetőségeket.

 

 

Pályázati programok támogatják a kutatást

 

– Mert a tudományos vonal erősítése változatlanul célja az SZTE ETSZK vezetésének?

– Ha van hova fejlődnünk, az elsőszámú irány a tudományos beágyazottságunk növelése. Olyan szakmákat, professziókat oktatunk, melyek tudományos elismertsége legfeljebb néhány évtizedre vezethető vissza. Ennek hátrányait úgy ellensúlyozhatjuk, ha részt veszünk a szegedi egyetemen belüli és kívüli tudományos teamekben.

 

– Milyen csapatokban van jelen az SZTE ETSZK?

– Hagyományosan a szegedi orvos- és egészségtudományi képzéseket gondozó karokkal szoros a szakmai együttműködésünk. Az utóbbi években induló pályázatok, sok-sok nehézség árán, de teret adnak a tudományos kooperációra. Például a gyógyszerfogyasztási szokásoktól kezdve, az idős korban jellemző elesés kockázatának a vizsgálatáig. Izgalmas interdiszciplináris téma a gyógytornászaink számára az SZTE ÁOK és az SZTE Zeneművészeti Karával kialakult együttműködés, melyben arra a kérdésre keresik a választ, hogy mit kezdhetünk a zenészek tartásproblémáival. Az SZTE FOK pedig a szájüregi betegségek megelőzését szolgáló projektjében kérte föl dentálhigiénikusainkat kutatási kooperációra. Vezetésünkkel az SZTE JGYPK és az SZTE ÁOK munkatársai dolgoztak a koraszülöttséggel járó problémák feltárásán. A koraszülött programba az SZTE ETSZK Szociális Munka és Szociálpolitikai Tanszék munkatársai vesznek részt.

 

 

A duális képzés előnyei és nehézségei

 

– Hol tart a duális képzés bevezetése? Az újítás megjelenését a nem műszaki szakokon kívül elsőként a szociális munka területén képzelték el a szakemberek.

– Van is, meg nincs is ilyen lehetőség, ugyanis már kidolgozta a programot az SZTE ETSZK Szociális Munka és Szociálpolitikai Tanszéke, s egy pályázati konstrukciónak köszönhetően új partnereket is megnyertünk az ügynek. De jelentkező még nincs a duális formára. Ugyanakkor kooperatív képzési formát is hirdettünk. Ez az oktatási modell a mesterszakokon jelenik meg, emelt szintű gyakorlati lehetőséget biztosít a hallgatóknak.

 

– Egy itteni konferencián hallottam néhány hónapja, hogy a duális képzés bevezetésének legnagyobb akadálya az, hogy a gyakorlatot biztosító partnerek között vállalkozás nemigen található, és az állami vagy egyházi fenntartású szociális intézményeknek nincs pénzük arra, hogy a duális formát választó egyetemistának anyagi ösztönzést adjanak. E helyzet változására van remény?

– Remény van, de ez kevés. Jogszabállyal kellene változtatni a szociális ágazat alulfinanszírozottságán és a magas fluktuáció miatti munkaerő problémáin. A duális képzés bevezetése szempontjából is gond, hogy költségvetési szervek, önkormányzattól függő intézmények uralják a szociális szférát. A mi duális programunkba bevont szervezetek közül az egyik az EMMI Budapesti Javítóintézet, aminek köszönhetően a kiváló szakmai program minisztériumi támogatást élvez. További partnereink a magáncég tulajdonában lévő Szegedi Őszidő Idősotthon, továbbá a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Dr. Waltner Károly Gyermekotthon és Nevelőszülői Hálózata. Rengeteg tárgyalást kezdeményezünk, keressük a partnereket. A szociális intézmények zöme számára nehézséget okoz, hogy a duális képzésbe bekapcsolódó egyetemistának fizetségként a mindenkori minimálbér 60 százalékát kell biztosítaniuk. Igaz, ezért „cserébe” önálló munkavégzésre képes és a helyi viszonyokat jól ismerő friss diplomást alkalmazhatnak.

 

ETSZK_dekan_HneBE_1


– Az ellátandók köre folyamatosan növekszik egy idősödő és – az önsorsrontás helyett – az egészségmegőrzés technikáit még csak tanuló társadalmunkban. A segítésre fókuszáló pályák iránt érdeklődnek a mai fiatalok?

– Az említett 2013-as kormányrendelet előtt az SZTE ETSZK nappali tagozatán 60-70, levelezőn 100-200 fős évfolyamokon oktattunk, mostanában viszont levelezőn mindössze 12 személynek tartok előadást.


– Az érdekérvényesítő képesség erősítését szolgálhatja, ha a szakma összefog.

Összefogásban nincs hiány a szociális szakmán belül… A szegedi egyetemen belül a szociális munkás képzésben a JGYPK a partnerünk, közreműködnek a szociálpolitika mesterszakunk képzésében, illetve: mivel az SZTE JGYPK gondozza a szociálpedagógus képzést, az ottani oktatásban mi vagyunk a közreműködők. Nagyon sokáig nagyon szoros volt az együttműködés az SZTE BTK Szociológia Tanszékével és az SZTE ÁJTK-val oktatási és kutatási téren is.

 

– Ez azonban növelheti az egyetemen belüli párhuzamosságokat. Az átoktatási forma miért nem működik?

– Valós kooperációra lenne szükség.

 


Az e-learning bevezetéséért

 

– Ilyen átvilágítás alapján mekkora az SZTE ETSZK oktatóinak a leterheltsége, milyen az oktató-hallgató arány?

– Minden képzésünk úgy épül föl, hogy teljes 40 órás heti munkaidő kötöttséget jelent a hallgató és oktató számára egyaránt. E szám csökkentéséért házon belül sokat küzdök, hiszen aki közel 16-28 órán át tanteremi órát tart, az mikor olvas szakirodalmat és mikor végez kutatómunkát? A karon belüli oktatók leterheltségét jelzi, hogy jómagam dékánként is heti 12 órában tantermi foglalkozást tartok.

 

– A kontakt órák magas száma „hagyományként” megmaradt a főiskolából lett egyetemi karokon?

– Hallgatóink között magas azoknak a száma, akik tanulás mellett dolgoznak, saját magukat tartják el. Számukra a kurzus teljesítésének elfogadási küszöbét jelentő magas kötelező óraszám folyamatos konfliktusforrás. Szemléletbeli változásra van szükség az oktatók részéről is. Az oktatók többsége szerint ugyanis az egyetemista csak azt tudja, amit neki az előadáson vagy a szemináriumon elmondanak. Azon vagyunk, hogy az új oktatási módszereket, például kiadható elektronikus tananyagokat vezessünk be az elméleti témáknál, illetve hogy a gyakorlati tapasztalatszerzésnek a korábbinál nagyobb teret engedjünk. E cél érdekében minden szakunk hálótervét módosítani szeretném a dékáni ciklus végéig. Ez a változás az elméleti órákat érintené, az e-learning irányába mozdulunk, már készülnek az új tananyagok. Nem változna a gyakorlati órák száma, a területi gyakorlat aránya. Ugyanakkor a gyakorlati alkalmak szakmai felügyeletét erősíteni kell, így biztosítható a gyakorlat a szakmához kötődően tartalmas időtöltés legyen.

 

– Az oktatók és hallgatók együtt töltött magas „kontakt óra” száma milyen pozitívumot hoz?

Hallgatóbarát a kari környezet. Igyekszünk figyelni a problémáikra. Arra törekszünk, hogy megértsék a tananyagot, hogy csökkentsük a lemorzsolódást. Szeretnénk, ha emberként is jól éreznék magukat az SZTE Egészségtudományi és Szociális Munkás Karán a hallgatóink! Nálunk – egyetemi összevetésben egyedülálló módon – működik egy hallgatói tanácsadó iroda: a fiatalok életvezetési, pszichológiai és jogi tanácsot kérhetnek, ingyen. Mentor programot indítunk, az oktatók évfolyamfelelősként is figyelnek a hallgatóinkra, különösen a külföldi diákokra. Érzékeny életszakaszban kerülnek ide a fiatalok, az egyetemi időszak a pályaszocializáció első állomása. Ezért is fontos, hogy egy egyetemista hiteles mintákat és támogatást kapjon az eredményes fejlődéshez.

 

– Az említett tanterv leterheltség mellett mennyire lehet ösztönözni az ETSZK hallgatóit a külföldi tapasztalatszerzésre?

– Abszolút támogatja az Erasmus csereprogramba való bekapcsolódást a képzési programunk. De van még hova továbbfejlődni.

 

– Hogyan jellemezné az itt továbbtanuló fiatalokat?

– A gyógytornász szakra kifejezetten magas pontszámmal lehet bejutni, de a többi egészségügyi képzésen is magas a bekerülési ponthatár. A szociális munkás szakra pedig – mint már említettem – emeltszintű érettségi a belépő. Ennek egyik következménye, hogy a mi karunkon kisebb a lemorzsolódási arány, mint más egyetemi egységekben. Országos szinten 30 százalékosra becsülik a felsőoktatási lemorzsolódási arányt, ami nálunk 10 százalék alatti. Ráadásul nálunk a lemorzsolódók statisztikai csoportjába kerülők nagy része el sem kezdi a tanulmányait. Beiskolázási körzetünket a dél-alföldi megyék, az ottani bázisiskoláink jelentik, de nálunk jelentős a vajdasági és az erdélyi fiatalok aránya is.

 

 

Alumnus oktatók

 

– Az itt végzett hallgatók mennyire vesznek részt az alumni mozgalomban?

– Az egészségtudományi regionális továbbképzéseinken sok végzett diákunk fejleszti és aktualizálja a tudását. A szociális témájú továbbképzéseket központosították, így e téren nehezebb az alumni kapcsolattartás. Tereptanárként is alumnusainkat vonjuk be a képzésbe.

 

– Legendás professzorok – Széll Éva, Boda Márta – meghatározó személyiségei a kar történetének, a szociális képzés területén Farkasinszky Teréz nevét kell említeni… Most hol tart szakmai és tudományos minősítésben a kari közösség?

– … A sor folytatható: a szociális tanszéken létrehozásáért dolgozott Török Judit… Nehéz a jelen helyzetünk, ugyanis a generációváltás időszakába jutottunk: minősített és kiváló szakemberek vonulnak nyugdíjba. Az ötven személyből álló oktatói körből az előző tanévben, a jelenlegiben is 3-3 személy kerül ki a kar életéből. Közben az egészségügyi szférán belüli béremelések hatására több oktatónk döntött úgy, hogy a felsőoktatás helyett a betegágy mellé áll. Válságtervet dolgoztunk ki a humánerőforrásokkal kapcsolatos problémák hosszabb távú megoldására…

 

– Az SZTE vezetésében a korábbinál nagyobb szerepet játszanak az egészségügy területéről érkezett szakemberek. Mindez visszahat-e az orvos- és egészségtudományi képzéseket kínáló négy kar együttműködésére, illetve az SZTE ETSZK szerepére?

– Jó együttműködésben tudtunk dolgozni az előző egyetemi vezetéssel is. Jó kapcsolatokat ápolunk. Az érdekeink közösek: magas színvonalú oktatást biztosítani a Szegedi Tudományegyetemen. De tudni kell: az egészségügyi képzések költségeit nem fedezi az állami normatíva.

 

– A szegedi egyetem szociális munkás szakján végezett, a doktori fokozatot megszerezve jutott el alma materének dékáni posztjáig. Az így szerzett tudás és tapasztalat előnyt vagy hátrányt jelent?

Előny, hogy kiváló emberekkel találkoztam és találkozom nap mint nap. Dékánként olyan személyiségekkel kell tárgyalnom, akikkel egy-egy beszélgetés fölér egy továbbképzéssel. Az SZTE ETSZK irányításában jelentkező nehézségeket menedzselni nehéz, nagy kihívást jelent. A szakmai munkámat dékánhelyettesként igyekeztem szinten tartani, kapcsolatban maradni a gyakorlati élettel. E szálak kézben tartására törekszem, mert ha definiálni kell magamat, akkor azt mondom: szociális munkás vagyok…

 

Újszászi Ilona

Fotó: Ú. I.


*

 

ETSZK_prodekan_BM_1


Hét évig, 2010 és 2017 között állt az SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar élén Dr. Barnai Mária. A gyógytornász-fizioterapeuta főiskolai docens mozgásvizsgálattal foglalkozik, a metabolikus szindrómáról, azaz a túlsúly következményeiről szabadegyetemi előadást is tartott. Kutatói és prodékáni tapasztalatai összegzésére kértük.

 

– Gyönyörű az SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar újszegedi „központi épülete”. A Bertalan-híd újszegedi lábánál, gondozott park közepén álló egyetemi ingatlanban mi az, ami dékáni időszakának a nyomát őrzi?

– A parkban a dohányzók számára kialakított két pavilon ilyen építmény. A dékánságom idején a megszorítások jellemezték a költségvetésünket, nem nyílt lehetőség beruházásokra.

 

 

Megszorítások zsíros-kenyér partival

 

– Az SZTE ETSZK-t is sújtó anyagi megszorítások jelentették a legnagyobb nehézséget a dékáni időszakban?

– Ez súlyos terhet jelentett, ami olyan egyszerű tényekben is megnyilvánult, mint hogy eltűnt a kávé és a víz a megbeszélésekről, a vizes ballon a folyosóról. Sőt: a hagyományos karácsnyi kari értekezletből zsíros-kenyér parti lett. Rettenetesen nehézzé tette a mindennapokat, hogy a tanszékek működési pénzkerete is radikálisan lecsökkent. Mára a mi karunkon is csak központi gazdálkodás létezik.

 

– Az újabb és újabb pénzügyi szigorításokon kívül milyen lehetőségei voltak egy dékánnak arra, hogy az egyetemi kar kitörjön ebből az ördögi körből?

– A pályázatok, amelyeknek hála, még a kutatási munkát támogató eszközök beszerzése is megoldódott. A HURO, TÁMOP konstrukciójú pályázatok mellett az EFOP-ból eszközöket is beszerezhettünk az itteni kutatásokhoz, az oktatáshoz, a tudományos diákköri munkához. A saját, a Fizioterápiás Tanszék példájánál maradva: mozgástani laboratóriumunkat fejleszthettük egyensúlymérő platformmal, testtömeg analizátorral.

 

– Hét éven át vezette az SZTE ETSZK-t. Mennyi idő szükséges ahhoz, hogy eredményeket tudjon fölmutatni egy egyetemi kar élén álló dékán?

– Minimum 3-4 év kell ahhoz, hogy a dékán átlássa a kar és az egyetem ügyeit ahhoz, hogy korrekt módon tudjon súlyozni és dönteni a prioritásokat illetően, és eredményeket tudjon felmutatni. Egészségesnek tartom, ha egy vezető két dékáni ciklust végig vihet. Ennél hosszabb idő – talán egy-két kivételtől eltekintve – nem biztos, hogy indokolt, mert az egyetemi kar fejlődése érdekében is szükséges a váltás. A két dékáni ciklusban kialakult szokásrendszert úgy lehet fölfrissíteni, ha jön egy új vezető.

 

– Mi a legfárasztóbb a dékánságban?

– Az, hogy nincs se hétvége, se nyár, se szabadság, se ünnep. A dékánsággal együtt jár, hogy egy sor bizottsági ülésen és megbeszélésen jelen kell lennie, illetve bármikor érkezhet a postafiókba, mondjuk 1-2 napos határidővel, egy véleményezendő 40-200 oldalas háttéranyag súlyos, a szakmát vagy a kart érintő, konszenzusos döntést igénylő témáról, például legutóbb a felvételi bemeneteli követelményekről. Hiszen a dékán nemcsak egyetemi testületek tagja, részt kell vennie országos hatáskörű szervezetek, például a Magyar Akkreditációs Bizottság munkájában is. A dékánság rengeteg egyeztetéssel, adminisztrációval jár, s ezen az úton járni rengeteg időt és energiát igényel. Így például az is, hogy a kart szolgáló nagyratörő tervek megvalósítását állandó gazdasági fékek fogták vissza. Rengeteg tervünk volt és van az SZTE ETSZK fejlesztésére, de ezekből csak morzsákat tudunk megvalósítani.

 

– A kancellári rendszer bevezetése mennyire változtatta meg a dékán feladat- és hatáskörét?

– Nagy tapasztalatra nem alapozhatom a véleményem, hiszen a valódi kancellári tevékenységet csak igen rövid ideig éltem meg kari vezetőként. Az egyetemi gazdálkodás átvilágítása, a döntések gazdasági szempontú megközelítése jellemzi a kancellári rendszert. Szerintem ez jól működhet, ha az egyetem előbbre vitele a célja.

 

 

Hét év sikerei

 

– Ha a tudományos munkát kell minősítenie, akkor hogyan rajzolja meg az ívet: honnan hova jutott az SZTE ETSZK 2010 és 2017 között?

– Nyolc évvel ezelőtt kezdett emelkedni a minősített oktatóink, a doktori fokozatot szerzők száma. A legszűkösebb időszakban is prioritást élvezett a karunkon a kollégák tudományos előre haladásának a támogatása, például tandíjak kifizetésével, a pontszerző kongresszusokon és a továbbképzéseken való részvétel támogatásával. Ez jelenleg is hangsúlyos. A gazdálkodás és az előrehaladás érdekében előkészítettük az angol nyelvű oktatás bevezetését. Az első angol nyelvű évfolyam 2018 őszén kezdte meg tanulmányait: gyógytornásznak 21-en jelentkeztek, 18-an el is indultak, az ápoló szakon 6-an startoltak.


ETSZK_prodekan_BM_2

– A dékáni időszak sikerei közül melyekre a legbüszkébb?

– A két MSc szakunk indításának az előkészítése óriási eredmény a fizioterápia és az ápoló szakon tanulók számára. A szociálpolitika mesterképzésünk évekkel ezelőtt elindult. Ezzel megvalósult, ami egy egyetemi kartól elvárható: az, hogy a képzést több szinten biztosítsa. A továbblépés a doktori képzés előkészítése lehet. A dentálhigiénikus szakunk hazai viszonylatban is újdonságnak számított, az SZTE Fogorvostudományi Karral együtt gondoskodunk a hallgatók képzéséről. A szociális munkás szakon többféle szakirányú képzés lehetőségét, újabban a duális formát is biztosítjuk, ami népszerűsíti és vonzóbbá teheti ezt a hivatást.

 

– Az SZTE vezetésébe több nő kapcsolódott be a dékáni időszakában, mint most, amikor a 12 kari vezető közül csak az SZTE ETSZK élén áll nő. Mi a közös jellemzője az előző ciklusok kari vezetői munkájának?

– Személyfüggő az együttműködési készség. Az én vezetői időszakomat végig kísérték a felsőoktatás egészét érintő gazdasági megszorítások. Egy ilyen helyzetben elengedhetetlen az együttműködés és a szolidaritás, ami az SZTE egészét jellemezte.

 

– Az SZTE ETSZK élén az egyik volt dékánhelyettese követte. Ez a tudatos „káderpolitika” következménye?

– Úgy választottam ki annak idején magam mellé a dékánhelyetteseket, hogy az SZTE ETSZK egésze képviseletet kapjon. Most is ilyen jól együttműködő stáb vezeti a kart. Maximálisan támogattam az utódomat a dékánná választásában és a pályázati programjának a megvalósításában. Héderné Dr. Berta Edina a szociális képzés felől érkezett, más stílusban vezet, más szempontokat érvényesít, de az SZTE ETSZK-t érintő prioritásokban egyetértünk, aminek örülök. Ez esetben is vallom, amit a tanítványaimnak szoktam mondani: a fiatalabbaknak, az utódoknak meg kell haladniuk elődeiket, mert ez biztosítja a fejlődést.

 

 

Együttműködések hálójában

 

– Diplomáját nem Szegeden szerezte, oktatói pályáját a miskolci egyetemen kezdte. Szegedi egyetemi pályafutása indulásakor a szegedi orvosegyetem főiskolai karaként működött az az egyetemi egység, ami 2007 óta az SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Kara. Tehát más felsőoktatási intézményt belülről ismerve, a szegedi egyetemi integrációt oktatóként átélve mi a véleménye arról, hogy a felsőoktatás itteni átalakulásából mit profitált a kar, amelyet hét éven át dékánként vezetett?

– Óriási a különbség aközött, ha egy független kicsi főiskolaként, vagy egy három részlegből álló orvosegyetem főiskolai karaként, vagy egy nemzetközi hírű és 12 karú universitasnak a többiekkel egyenrangú egységeként működhetünk. Ennek köszönhetően évek óta 1000-1100 hallgatóval dolgozunk, és ezek a fiatalok kihasználják az egyetem adta hihetetlenül gazdag programkínálatot, a jövőjük és karrierjük építéséhez adott olyan lehetőségeket, mint például a szabadon választható kurzusokat, az áthallgatást. Így lehetőségünk nyílt más karokkal közös kurzusokat indítani: például az SZTE ÁOK-val a betegek öngondoskodásának a támogatásról, amelyre minden egészségtudományos képzésen részt vevő hallgató jelentkezhet. A kar helyzetének változásából következően nekünk, oktatóknak növelnünk kellett a tudományos kutatómunkába fektetett energiáinkat. Ez ugyancsak a kar hasznára vált, mert fejlesztette az oktatói és a hallgatói közösségünket.

 

– Milyen belső és külső együttműködéseket tart fenntartandónak, jövőbe mutatónak?

– Elsőként kell említeni a budapesti, a debreceni, a miskolci és a pécsi társkarokkal meglévő kooperációk bővítését, mert folyamatosan egyeztetni szükséges az oktatás szerkezetéről és tartalmáról. Kiemelkedően jó az együttműködés például a védőnőképzés fejlesztésében, vagy a gyógytornász-fizioterapeuták ugyancsak folyamatosan egyeztetnek, kiváló a szakmai kapcsolat az ápoló és a szociális munkás képzéssel foglalkozó karok között is. A képzési kimeneti követelmények módosítása miatt rá is kényszerültünk az együttműködésre, aminek eredményeként megújult szakjaink hálóterve. A külföldi kapcsolatok közül hagyományosan hullámzó intenzitású a nagyváradi és a temesvári, míg a finnországi partnerünkkel sikerült szorosabb kooperációt kialakítani, amit erősít az immár két – a gyógytornász és az ápoló – szakra kiterjedő, az Erasmus program keretében megvalósuló oktató és hallgató-csere. A finnek és az ukrán partnerek érdeklődnek a szociális munkás és a védőnő szakunk iránt. Ezeken kívül, a különböző pályázati programokhoz kötődően további európai partnerekkel is él – időszakosan – kapcsolatunk. A szegedi egyetemen belüli belső partnereink közül kiemelkedik az SZTE ÁOK és a FOK, illetve a klinikai központ: az orvostudományhoz kötődő tárgyakat az ottani szakemberek adják elő, az ehhez kapcsolódó elméleti és gyakorlati képzést a karon belül mi végezzük. A beteg kontakt gyakorlatokat a különböző külső helyszíneken a nagy szakmai és gyakorlati oktatási tapasztalattal rendelkező kollégáink vezetik. Kapcsolati hálónk része az SZTE karai közül a BTK, a GTK, a JGYPK. Közös képzéseink is vannak: például az SZTE FOK a partner a mi a dentálhigiénikus szakunkon, míg mi „oktatunk be” 40 százalékos részesedéssel az SZTE JGYPK szociálpedagógia képzésébe. Mindez óriási szervezőmunkát igényel.

 

– A pályázatok milyen új típusú együttműködésre ösztönöztek?

A lehető legtöbb kar együttműködését tűzte ki célul az egyetem vezetése a most futó EFOP-pályázatok kidolgozásakor. Ennek eredményeként került egy hajóba velünk az SZTE ÁOK, a ZMK, a GYTK. Például az SZTE ETSZK koordinálásával a Zeneművészeti Karral együtt keressük a választ a zenészek tartáshibái felmérésére és korrigálási lehetőségeire. De arra is lehetőség nyílt, hogy az SZTE ÁOK-val együtt a ZMK hozzájáruljon a betegek életminősége javításához, például a zene interaktív oktatásával a reuma klub tagjai számára. Az SZTE ETSZK Fizioterápiás Tanszéke, az SZTE ÁOK Rehabilitációs Tanszéke és a klinikai központ együtt a metabolikus szindróma kockázati tényezőit kívánja feltérképezni, szűrni. A most induló programhoz szervezzük a betegcsoportokat: online monitoring rendszerrel figyeljük a fizikai aktivitás, a táplálkozás és a betegségtünetek megjelenésének összefüggését, a megelőzésre és a korai rehabilitációra koncentrálva. Az ehhez szükséges eszközök közül a polar sportórákat, telefonokat, mellkaspántok már beszereztük. A nagy esetszámot feldolgozó tanulmány is része a programnak.

 

– Az egyetemen belüli együttműködések színfoltjakét az SZTE ETSZK „szolgáltatásaként” középkorú nők számára egészségfenntartó tornát is hirdetett dékáni időszakában…

– Több kollégával együtt több egyetemi karon dolgozó nők számára – a jelentkezők nagy száma miatt időnként több csoportban – tartottuk ezeket a foglalkozásokat. Hallgatónk tudományos diákköri kutatási programjához kapcsolódóan olyan egészségfejlesztő programot is hirdettünk, amelyre túlsúlyos és inaktív személyek jelentkezhettek, s heti három alkalommal két futóedzést és egy tornatermi programot szerveztünk. Ezt a WHO ajánlásaira építettük, mely szerint a minimum heti 3 alkalommal 30-50 perces aktív mozgás gyógyszer, mert kimutatható a mozgás egészségvédő hatása. Az újszerű program egyik eredményeként megszületett TDK-dolgozat első lett az SZTE ETSZK konferenciáján, miközben a résztvevők pszichés állapota és állóképessége javult, hasüri zsírtartalma csökkent, izomtömege nőtt, és begyakoroltak egy saját egészségük fenntartását szolgáló edzésprogramot.

 

 

Vezetés, oktatás, kutatás egyensúlya

 

– Honnan tudta elvenni az SZTE ETSZK vezetéséhez szükséges többletidőt?

– A szabadidőmből, ha volt egyáltalán.

 

– Miként érintette szakmai karrierjét a dékáni időszak?

– Az SZTE ETSZK dékánjaként is oktattam, bár kevesebb óraszámban, mint most, prodékánként. A fizioterápián belül mozgásvizsgálatot, edzéselméletet, légzési-keringési fizioterápiát és módszertant tanítok, a mesterképzésen új témákat is. Ugyanakkor szabadegyetemi előadást és egyéb, az oktatáshoz köthető plusz feladatokat is vállaltam. Szakmai előmenetelemben, a publikációs tevékenységemben kimutathatóan visszavetett a dékáni 7 év. Bár ezen a téren is előre lépkedtem, hiszen egy kolléganőmmel együtt egy óriási, 500 oldalas szakkönyvet írtunk A mozgatórendszer fizikális, funkcionális vizsgálata címmel. Ezt – igazodva az elektronikus tananyagok irányába való elmozdulás igényéhez – az SZTE E-lerning célú, Tanulás bárhol bármikor honlapjáról letölthető formában is hozzáférhetővé tettük. Ugyanakkor több szakkönyvben társszerzőként közreműködtem, de a cikkírásban elmaradtam. Ezért most a legfőbb célom, hogy a tudományos életemet felpörgessem. Ha ez sikerül, akkor a következő lépés a hablitáció, ha belefér még az időmbe.

 

– Az egyetemi dolgozószobájában most is ott a futócipő…

– Mert amikor csak lehet, futok. Egyelőre prodékánként sincs sokkal több szabadidőm, mint dékánként. Egyrészt vissza kellett szoknom a tanszékvezetői munkával járó feladatokhoz, másrészt több pályázati program megvalósításában is részt veszek, de az angol nyelvű képzés és az MSc indulása is új feladatokat hozott. A dékáni időszakhoz képest most annyi a változás, hogy a hétvégéim szabadabbak, tudom tartani magam új fogadalmamhoz: csak a hétvége utolsó napján, vasárnap délután nyitom ki az egyetemi levelesládámat. Ennek a családom is örül.

 

Újszászi Ilona

Fotó: Ú. I.


Az SZTE kari vezetőivel készült további interjúk:

 

Pillanatfölvétel a dékánoktól – A nemzeti alapú jogászképzés nemzetköziesítése az SZTE ÁJTK-n

 

Pillanatfölvétel a dékánoktól - Óriási fejlesztések kapujában az SZTE Általános Orvostudományi Kar

 

Pillanatfölvétel a dékánoktól – Kifelé és befelé szóló üzenet az SZTE BTK bővített neve

 

Pillanatfölvétel a dékánoktól – Innovációs irányok az új épületbe készülő SZTE FOK-on

 

Pillanatfölvétel a dékánoktól – „Prémiumképzései” egyediségét is növeli az SZTE GTK

 

Pillanatfölvétel a dékánoktól - Új épületről álmodik az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar

 

Pillanatfölvétel a dékánoktól – Átalakítja belső rendszerét a 90. éves SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar

 

Pillanatfölvétel a dékánoktól – A műszaki képzés bővítése az SZTE Mérnöki Kar jövője

 

Pillanatfölvétel a dékánoktól – Felkészült részese a magyar agrárium korszakváltásának az SZTE MGK

 

Pillanatfölvétel a dékánoktól – A folyamatosság biztosítása az SZTE TTIK egyik sajátossága

 

Pillanatfölvétel a dékánoktól – Újjászülető épületbe újabb funkciókat is költöztetne az SZTE Zeneművészeti Kar



 Friss Hírek RSS

SZTE ETSZK Friss hírek

Események

Rendezvénynaptár *