Az egészség és az egészségmagatartás összefüggése a család-munka interferenciával pedagógusok körében
(2019. január 31.)
A jelen összefoglaló PhD értekezésem rövid bemutatása kíván lenni. Témáját tekintve az alábbiakban foglalható össze a munka:
A segítők lelki egészsége nem tekinthető magánügynek: a segítők akarva-akaratlanul megnyilvánulásaikkal, viselkedésükkel, melyekre aktuális, teljes egészségi „jóllétük” is hatással lehet, mintát nyújtanak azoknak a klienseknek, pácienseknek, gondozottaknak, tanítványoknak, akiket segítenek, ápolnak, gondoznak, nevelnek, oktatnak. Ezen hatás, mintanyújtás nagy felelősséget jelent a segítők számára, s egyben nagy kockázatot a segítettek, a családok s tágabban értelmezve az egész társadalom számára.
A doktori kutatásom középpontjában a munka és a család életterületének egymásra hatásának vizsgálata áll az egészséggel, lelki egészséggel, az egészségmagatartással összefüggésben, kiemelt fókusszal a kiégésre.
- Kutatásomban arra keresem a választ, hogy a pedagógusok egészsége -különös tekintettel a lelki egészségre-, egészségmagatartása milyen összefüggést mutat a munka-család interferenciával?
- A munka és a család összeegyeztetése okoz-e nehézséget a pedagógusok életében?
- Hogyan tudnak a munka és a családi életnek való megfelelés között egészségesek maradni?
- Milyen áthatások érvényesülhetnek?
A munka-család életterületét és az egészség, egészségmagatartás kapcsolatát elemezve árnyalt képet kaphatunk a hatékony védőfaktorok szerepére vonatkozóan az egészség megőrzéséhez. A szakirodalom nemzetközi és hazai áttekintése jól mutatja, hogy a témával foglalkozó kutatók elsősorban az egészségügyben dolgozó szakemberek kiégésével s annak összefüggésrendszerével foglalkoznak világszerte, a témát illetően, hazánkban az egyéb segítő munkakörökre vonatkozóan kevés kutatást találhatunk.
Doktori disszertációmban tárgyalom: a kiégés fogalmát, kapcsolatát más fogalmakkal, elméleti kereteit, a munka-család interferencia kérdéskörét, elméleteit, főbb hazai és nemzetközi kutatásait.
Az adatokat 2016. december és 2017. január között, egyhónapos időszakban gyűjtöttük. A pedagógusok megkérdezését az Oktatási Hivatal köznevelés információs rendszerének (KIR) központi oldaláról letölthető közérdekű köznevelési adatok (Működő köznevelési intézmények feladatellátási helyei) adatbázisából biztosítottuk. A feladatellátási helyek központi adatfájljából (összesen = 14000) minden 10. intézményt véletlenszerűen választottunk ki, szisztematikus mintavételt alkalmaztunk. A leendő válaszadókat e-mailben kerestük meg, amelyben tájékoztatást nyújtottunk a kutatás céljáról, illetve felkértük őket a kutatásban való részvételre. A Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskola Etikai Bizottságának etikai jóváhagyása után az adatokat online kérdőíves felméréssel gyűjtöttük, e-mailben csatolt link segítségével. A válaszadók száma 2068 fő (átlagéletkor: 48,1 év; SD = 8,9 év; terjedelem: 23–74 év; a minta 83,5%-a [n = 1726] nő. Legtöbben az 50–59 éves (42,2%) és a 40–49 éves (33,2%) korcsoportból töltötték ki a kérdőívet, 17,1%-uk 40 év alatti, míg 7,6%-uk 60 év feletti volt. A kutatásban való részvétel anonim és önkéntes volt, önbevallásos adatok alapján történt. A résztvevők a kérdőív kitöltésével és visszaküldésével beleegyezésüket fejezték ki a kutatásban való részvételre. A kutatási eredmények feldolgozása megkezdődött.
