2019. november 14., csütörtök
EN

Kutatási tevékenység az Ápolási Tanszéken

Bakó Pál

1. Kutatási téma: A szimulációs oktatás beépítése a gyakorlati oktatásba

A szimulációs oktatás elősegíti a hallgatók helyzet-felismerési és helyzetértékelési képességének fejlődését, emellett lehetőséget teremt arra, hogy védett gyakorolják egyes beavatkozások kivitelezését, annak érdekében, hogy a munka világába kerülésükkor az elméleti ismeretek mellett gyakorlati készségekkel/képességekkel is rendelkezzenek.

Módszer: megfigyelés


2. Kutatási téma: Életvégi döntések az ápolók szemszögéből

Napjainkban sem Magyarországon, sem pedig máshol a világon nem vagyunk képesek - a technikai fejlődés ellenére sem- arra, hogy minden esetben tartósan, jó minőségű életet biztosítsunk bizonyos betegségek súlyos- vagy végstádiumában. Emellett az orvosok „nem szeretnek veszíteni”, ezért szinte minden területre igaz, az intenzív ellátásra talán a leginkább, a terápiás túlbuzgóság és a paternalizmus. Végül, de nem utolsó sorban, a haldoklás és maga a halál is egyfajta tabutémává vált, amiről senki sem beszél, de mindenkit megérint az elmúlás szele. Mindezek a tényezők összességében a kiégéshez vezethetnek, elveszik a törődési szándék és kimerül az empátiás kapacitás.

Módszer: kérdőíves megkérdezés



Boros Edit

Kutatási téma: Az idős betegek gondozásának, ápolásának fejlesztési lehetőségei napjainkban.

Az egészségügyi ellátásnak és szociális ellátásnak egyik erősen fejlődő területe az idősgondozás. A fejlődés szükségességét mind a demográfiai adatokban jól tükröződő változások, mind a társadalmi és egyéni elvárások indokolják. Az idős ellátás napjainkban különböző területeken és ellátási formában történik.

Kutatás célja felmérni az egyén jelenlegi és jövőbeli elvárásait az idősgondozással kapcsolatban, feltárni és meghatározni azokat a területeket, amelyek változtatást igényelnek. A kutatás eredményei felhasználásra kerülnek mind az oktatásban, mind a gyakorlatban.

Módszer: Írásbeli kikérdezés.

 

 

Domonkos Norbert

Kutatási téma: Az ápolók halállal kapcsolatos attitűdjeinek, halálfélelmének vizsgálata a szociodemográfiai változók és az életvégi ellátás tekintetében.

A halállal kapcsolatos rítusok változásával a téma társadalmi aktualitássá vált, hiszen rohanó világunkban az emberek a fájdalmas tényeken, érzéseken való mihamarabbi túllépést, a halállal való találkozás előtti élet folytatását szorgalmazzák, így az élet végi gondozás napjainkban jellemzően az ápolószemélyzetre hárul. Munkájukból kifolyólag a halál tényével nap, mint nap szembesülő gondozók érzelmi többlet terhet viselnek magukon. Ez a teher testi és lelki egészségüket nagymértékben befolyásolja.

Kutatás célja: Felmérni a gondozók haldokló beteg ápolásával kapcsolatos oktatásának hatékonyságát. További cél az oktatási hatékonyság vizsgálata attitűdjeikben, a haldoklóval és gyászolóval való nyílt kommunikáció ismeretének felmérése. Célunk továbbá tudatos halálfélelmük feltérképezése és annak felmért paraméterekkel való összefüggésének elemzése. Kutatásunk végső eredménye megmutatja a kapcsolódó készségeik fejlesztésének potenciális módjait, mely hozzájárulhat szorongásuk csökkentéséhez.

Eszköz: Frommelt Attitude Toward Care of the Dying Scale - FATCOD, Death Attitude Profile-Revised Scale - DAP-R, Multidimensional Fear of Death Scale – MFODS

Módszer: kérdőíves felmérés (beavatkozás-hatás vizsgálat)

 

 

Erdősi Erika Ph.D

1. Az ápolók társas hatékonyságának vizsgálata, előtérbe helyezve azon személyiségvonások meghatározását, amelyek alapvetően befolyásolják a hallgatók szereppartnerekkel történő eredményes és önérvényesítő magatartását. Ezen tényezők az egyes egyének vonatkozásában sajátos szerveződést mutatnak s nagy valószínűséggel a főbb dimenziók mentén kategorizálhatók.

Cél: Feltárni az asszertivitás szakmaspecifikus személyiségi hátterét, továbbá a kutatás tapasztalatai alapján javaslatot tenni a társas hatékonyság fejlesztésének oktatási tevékenységben történő felhasználására, különös tekintettel a fokozott figyelmet igénylő területek mutatóinak optimális szintre történő emelésével.

Eszköz: Rathus teszt, Leary teszt, Empátia kérdőív, Brengelmann-féle szorongás skála, Szociális Intelligencia Teszt, Tanácsadói Attitűd kérdőív.

Módszer: Írásbeli kikérdezés.

 

2. Sztereotípiák az ápolásban. Az emberek egy csoportjára jellemző vonások vagy fizikai megkülönböztető jegyek alapján alkotott következtetés-csoportot sztereotípiának nevezünk. A fogalom nem feltétlenül rendelkezik negatív konnotációval, hiszen nemcsak negatív, hanem pozitív sztereotípiákat ismerünk. A társas tanulás útján létrejött sztereotípiák jellemző területeinek egyike a szakmákról szóló sztereotípiák.

A kvalitatív kutatás célja felmérni a pályafejlődés különböző szakaszában lévő populációk esetében az ápolói pályához kapcsolódó sztereotípiákat:

- pályaválasztás előtt álló fiatalok körében felmérni a választott pályákhoz kapcsolódó sztereotípiákat és ezeknek befolyásoló hatását a pályaválasztásra

- az ápoló BSc szakirány hallgatói körében felmérni a pályához kapcsolódó sztereotípiákat

- összehasonlítani a nappali és levelező tagozatos hallgatókat a téma szempontjából

- a pályán dolgozó ápolók körében felmérni az orvosok, a kollégák, a kliensek körében tapasztalható sztereotípiákat, ezek hatását a szakmai kapcsolatrendszerre, az ápolói pálya presztízsére.

 

Hasznos linkek: ETI, GYEMSZI, MESZK, NŐVÉR (IME, LAM), A Nemzetközi Mobilitási Iroda Honlapja http://www2.u-szeged.hu/kulugy/ , Magyar folyóiratok tartalomjegyzékeinek kereshető adatbázisa www.matarka.hu

 


Glózik Ágnes

Kutatási téma: Az ICP monitorozás ápolói aspektusai

A neuro-trauma intenzív ellátás területén már régóta a leggyakrabban használt módszernek számít az invazív ICP monitorozás. Az ápoló személyzetnek lényeges szerepe van a betegek állapotának monitorizálásában, hiszen ők állítják össze a mérési-drainalasi rendszert, és az agyi nyomásfokozódás tüneteit is elsőként észlelik.

Kutatás célja: Célunk felmérni az intenzív osztályon dolgozó ápolók körében a kamra drain használatához kötődő ismereteket.

Módszer: Kérdőíves felmérés.

 


Helembai Kornélia CSc, Ph.D

1. Kutatási téma: Tanácsadás az ápolásban.

Az ápolás törvényben rögzített feladata a betegek/kliensek potenciáljának fejlesztése a tanácsadás területéről szóló ismeretek alkalmazásával. Ennek ellenére meglehetősen csekély figyelem fordul a témakör felé és a paramedikális tanácsadás tartalmával / jelentőségével kapcsolatban is meglehetősen nagy bizonytalanság tapasztalható az ápolók körében.

A kutatás célja feltárni az ápolási elméletek lényegét a paramedikális tanácsadás aspektusából, valamint a paramedikális tanácsadás leggyakoribb implikációit és alkalmazott szintjeit az ápolás különböző területein. További cél az ápolók tanácsadói ismereteinek, valamint stílusának és a betegek/kliensek tanácsadás iránti elvárásainak elemzése, új vizsgálati módszerek és képzési/továbbképzési programok kidolgozása.

 

2. Kutatási téma: A pályaszocializáció szakaszai és jellemzői ápolók körében.

A pályaidentifikáció az a tanulási folyamat, amely során az egyén a szakmai szerepéhez tartozó értékeket és normákat, valamint a viselkedési szabályokat elsajátítja. A szakszerű ápolás fogalma tartalmazza az objektív tárgyi ismeretek mellett az interperszonális tudást is, amelyek együttes alkalmazása és sikeres megjelenítési formája a szakmai kompetencia.

A kutatás célja feltárni a pályakövetelmények és a szereppartnerek elvárásainak megfelelését a felkészülés, valamint a tényleges munkavégzés szakaszában. További cél azonosítani azokat a tényezőket, amelyek hangsúlyos megjelenése a képzésben csökkentheti a pálya elhagyását és/vagy a burnout szindróma kialakulását, illetve azokat az elemeket, amelyek gátolhatják, vagy növelhetik a pálya művelésének hatékonyságát.

 

3. Kutatási téma: Az ápoló-beteg/kliens kapcsolat jellemzői és vizsgálatának lehetőségei.

A szociális szerepek bár normatív módon szabályozottak, az eredményt végső soron mind a két fél befolyásolja saját viselkedésével - ugyanakkor minden esetben az a kívánatos, hogy ez az ápoló részéről adekvát megoldási módokban nyilvánuljon meg a beteg emberi méltóságának, önazonosságának megőrzése és önrendelkezési jogának támogatása érdekében.

A kutatás célja ezért feltárni az ápolók kommunikációs stílusát, kommunikációjában megfigyelhető jellemzőket és a paramedikális tanácsadói beszélgetés sajátosságait. További cél az ápolás területére olyan vizsgálati módszerek kidolgozása, amelyek egyaránt felhasználhatók az ápolóképzés, valamint a gyakorló szakemberek ápolási kultúrájának fejlesztésében.

Módszerek: összehasonlító elméletanalízis, kérdőív, esetelemzés, szituációk (video) elemzése a kutatási témáktól függően.

 

 

Nagy Erika

Kutatási téma: A betegbiztonság kérdései az ápolásban.

A veszélyek időben történő azonosítása megóvhatja a beteget a sérülésektől. Ennek megvalósítása azonban egyértelmű, kölcsönös kommunikációt tesz szükségessé, amelyben a beteg partnerként vesz részt. A személyközpontú ellátás során az ápoló a beteg saját erőforrásait is felhasználva, a beteget saját ellátásába bevonva, az ápolási folyamat keretein belül alkalmazza a tanácsadás módszerét. Mindenképpen fontos azonban megvizsgálni, hogy az ápolóképzés mennyire felkészült a tanácsadási ismeretek átadására, milyen módszerekkel képes fejleszteni a fent említett készségeket, attitűdöt.

Kutatásunkkal az ápolói tanácsadás, a betegbiztonsággal szembeni attitűd alakulását szeretnénk vizsgálni, valamint megvizsgálni a szupervízió fejlesztő hatását a fenti tényezőkre. Célunk, hogy a kutatás eredményeit használva a szupervíziót fejleszteni tudjuk, és ezáltal az ápolásoktatásba olyan elemeket építhessünk be, melyek segítik a gyakorlati ápolói munkát és végső soron a biztonságos ápolói gyakorlatot.

Alkalmazott módszerek: Kérdőíves felmérés, retrospektív dokumentum-elemzés, összehasonlító vizsgálat a különböző intézetek gyakorlata között.

 

 

Oláh Mónika

Az ápolási folyamat adminisztrációja, az ápolási dokumentáció

Az ápolási dokumentációnak tartalmaznia kell minden olyan adatot, ami a beteg ellátásával összefügg. Az ápolási dokumentáció gondos vezetése elősegíti az elvégzett tevékenységek értékelését és ellenőrzését, továbbá alapját képezi a szakmai felelősség megállapításának, valamint a jogszabályoknak való megfelelés bizonyításának. Az ápolási dokumentáció törvényi szabályozásának bevezetése óta az ezzel kapcsolatos törvényi előírásokat nem sikerült a gyakorlatba átültetni.

A kutatás célja annak feltárása, hogy a vizsgált intézményekben mennyire felel meg az ápolási dokumentáció a törvényi előírásoknak és hogy mi a feltételrendszere az ápolási dokumentáció hatékony alkalmazásának. További cél annak feltárása, hogy milyen összefüggés mutatható ki az ápolási dokumentáció minősége és az adminisztratív tevékenységgel kapcsolatos ápolói attitűd között.

Módszertan: kérdőíves felmérés, retrospektív dokumentumelemzés

 

 

Papp László Ph.D
  1. Delírium az intenzív osztályon: Kritikus állapotú, delíriumban szenvedő beteg ápolásának és ellátásának kérdései

A kutatás célja a rendelkezésre álló ápolási evidenciák feltérképezése, ezáltal a deliráló beteg ellátásának alapvonalainak meghatározása. További célkitűzés annak felmérése, hogy az ápolók képesek-e objektív módszerekkel a delírium észlelésére, és az általuk megállapított súlyosság korrelál-e a szakorvos által meghatározott súlyossággal. Ebből kiindulva célunk, hogy felmérjük, képesek-e az ápolók a szedációs igény meghatározására, a szedációs igény önálló nyomon követésére. Eredményeink felhasználásával célunk szakmai ajánlások megfogalmazása az ápoló szerepével kapcsolatban, kritikus állapotú, deliráló beteg ellátásában.

  1. Betegvezetés / tanácsadás az ápolásban

A kutatás célja az ápolók által végzett betegvezetési tevékenység megismerése. A kutatás célja a tevékenység megismerése, definiálása, és az ápolás mindennapos gyakorlatában alkalmazott módszerek azonosítása. Az eredmények alapján a betegvezetési tevékenység szakmai alapjainak megismerése, és az oktatási tevékenység során történő fejlesztése lehetőségeinek felmérése, alkalmazása. A kutatás során alkalmazott eszközök megválasztása az egyes részproblémák természetétől, és vizsgálati lehetőségétől függ. A kutatás qualitatív és quantitatív módszereket egyaránt alkalmaz, az érintett részprobléma természetétől függően.

 

 

Simon Katalin

Kutatás témája: A közösségi ápolás területének, jellemzőinek feltárása.

A kutatás célja felmérni, hogy a háziorvosi praxisokban dolgozó körzeti – közösségi ápolók milyen körülmények között látják el szakmai feladataikat, milyen befolyásoló tényezők vannak erre nézve, és milyen fejlődési igényeik vannak szakmai téren. A kutatás eredményének felhasználása az oktatás és a gyakorlat számára.

A mintát az alapellátásban dolgozó körzeti - közösségi ápolók alkotják.

A kutatás eszköze: kérdőíves kikérdezés.

 

 

Szatmári Angelika

Kutatási téma: Az ápolói szereppel kapcsolatos elvárások alakulása, egészségügyi főiskolai hallgatók és gyakorló ápolók körében.

A segítő pályák választása különleges és esszenciális adottságokat igényel az egyén részéről. Az ápolói munkához jól képzett és hivatástudattal rendelkező dolgozókra van szükség. A belső motivációt az ápolás tudományának elsajátításához mindenképpen érezni kell. A pályaválasztással lehetőség nyílik saját igényeinek kifejezésére a hivatásra történő felkészülésre, majd a választott pályán az önmegvalósításra is.

A kutatás célja: elemezni a hallgatók ápolói szerep iránti elvárásait és attitűdjeit,

továbbá azonosítani azokat a tényezőket, amelyek negatívan befolyásolják az ápolók szerep alakulását, megfelelését.

Módszer: kérdőíves felmérés.

 

 

Tulkán Ibolya Ph.D

1. Kutatási téma: A területi gyakorlatok szerepe az ápolói kompetenciák fejlesztésében

A kutatás célja annak megismerése és követése, hogy milyen kompetenciák gyakorlására kínál lehetőséget az ápolói gyakorlat, milyen szakmai kompetenciák megerősítése szükséges a képzés fejlesztése során, hogyan értékelik a hallgatók a területi gyakorlatokon megszerzett szakmai készségeiket, milyen faktorok befolyásolják ennek megítélését. A további célok között szerepel a területi gyakorlatra vonatkozó hallgatói tapasztalatok feltárása, a mentorok képzéssel kapcsolatos véleményének megismerése.


2. Kutatási téma: A végzett ápoló hallgatók követése

A kutatás célja kettős. Egyrészt a képzés szempontjából fontos felhasználói szféra számbavétele, a munkáltatók visszajelzésének folyamatos követése. Másrészt, az intézmény volt hallgatói körében a képzéssel kapcsolatos elégedettségük megismerése, elemzése, tapasztalataik hasznosítása a képzés minőségének fejlesztésében (pl. a képzéssel, vizsgarendszerrel, számonkéréssel, hallgatói szolgáltatásokkal, szociális juttatásokkal, elhelyezkedési lehetőségekkel kapcsolatos elégedettség).