Médiajog 2011 címmel az SZTE ÁJTK Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszéke és a Szegedi Akadémiai Bizottság közös konferenciát szervezett a TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005 Projekt támogatásával.
A konferencia két szekcióban került lebonyolításra: délelőtt Prof. Dr. Homoki-Nagy Mária oktatási rektorhelyettes, délután pedig Prof. Dr. Jakab Éva tudományos dékánhelyettes, egyetemi tanárok látták el a rendezvény levezető elnöki teendőit.
Első előadónk Dr. Sárközy Tamás volt, aki az új Ptk. szabályozása alapján ismertette a személyhez fűződő jogok rendszerét összekapcsolva a média területével. Ennek keretében elsősorban a sajtótevékenységre fókuszált, kiemelve a személyhez fűződő jogok megsértésekor a jövőben alkalmazható szankciókat, a sajtó felelősség alóli mentesülésének kérdéskörét. A professzor úr szavai után Dr. Sarkady Ildikó előadása hangzott el, aki a szerzői - és a médiajog kapcsolatát vizsgálta. A két területet érintő alapjogi és speciális jogi szabályozás bemutatása után a média- és a szerzői jog viszonyát a terjesztés szempontjából elemezte, majd e két jogág kapcsolatát tekintve rátért arra, hogy milyen folyamat révén jön létre egy médiaszolgáltató által közvetített műsorszám és válik szerzői jogilag védetté, és e védettséget, a mű integritását egy, a médiaszolgáltatások körébe tartozó valamely reklámforma miként befolyásolhatja, hogyan sértheti vagy tarthatja éppen tiszteletben. Harmadik előadónk Dr. Hajas Barnabás ombudsman volt, aki a média által sértett alapjogi panaszok elemzését helyezte előadása középpontjába elsősorban az ombudsmani tevékenység ,,főcsapását jelentő”, a gyermekek egészséges fejlődését sértő műsorszolgáltatásokkal kapcsolatos visszásságokra és a lefolytatott eljárásokra koncentrálva. Az első szekció utolsó előadója személyében Dr. Koltay András Médiatanács tagot köszönthettük, aki a véleménynyilvánítás jogának és a szólásszabadságnak a fogalmát, jelentését elemezte jogtörténeti hagyományokból kiindulva, Széchenyi István és Szemere Bertalan szavait idézve. Emellett a széleskörű olvasottságot, a terület alapos ismeretét tükröző előadás során több szempontból hallhatunk a sajtószabadság külső és belső korlátozásáról, a korlátok meghatározásáról, azok szükségességéről.
A délutáni szekció első előadója Dr. Majtényi László volt, aki saját maga megfogalmazott tétele köré építette fel előadását, miszerint ,,egy közel ideális szabályozás esetén is a szabályozási környezet (a jogalkalmazó szerv) megváltoztatja a jogot”. Az előadó tehát arra helyezte a hangsúlyt, hogy a jog valójában nem képes egy-egy fogalmat, elvet, védendő értéket immanens jelentéssel megtölteni, az mindig a jogalkalmazás során formálódik. Ezen elméleti megállapítása alátámasztása érdekében a gyermekek védelme és a vallási meggyőződés tiszteletben tartása kötelezettségeit vizsgálta, ezeken keresztül mutatta be a jog elégtelenségét. A gyakorlati szempontú előadás után Révész T. Mihály a közszolgálati műsorszolgáltatásra fókuszált elméleti oldalról megközelítve a területet. Előadását a közszolgálat klasszikus tartalmának, eszményeinek, etalonjainak, a nemzeti szabályozással szemben támasztott brüsszeli követelményeknek az ismertetésével kezdte, majd rátért a közszolgálati műsorszolgáltatás kialakulásának hazai útjára. Nagy hangsúlyt fektetett az 1996. évi I. és a 2010. évi CLXXXIV. törvény alapján meghatározott közszolgálati műsorszolgáltatási jellemzőkre, a múltbeli és a jelenlegi szabályozás előnyeire és negatívumaira. Harmadik előadónktól, Dr. Bayer Judittól a sajtótermékek szabályozásának anakronizmusáról hallhatunk az 1986. évi II. tv. és a hatályos médiaalkotmány tükrében. A két jogszabály elemzésénél az előadó kiindulópontja az volt, hogy a jogalkotó sajnálatos módon a sajtótermékek szabályozását emelte az audiovizuális médiaszolgáltatások szabályozásának szintjére, és nem az utóbbi csökkentette, amit a két törvény egyes intézményeinek - mint a nyilvántartásba vétel, a sajtó feladata, a forrás és a kiskorúak védelme, a reklámszabályok – összehasonlításával támasztott alá. Utolsó előtti előadónk Dr. Polyák Gábor volt, aki a médiaszabályozás egyes kérdéseiről szólt. Az előadó a médiaszabályozás rendszerére, a piacszabályozás elemeire, az engedélyezésre, az ezzel kapcsolatos, hazai viszonylatban felmerülő visszás kérdésekre, problémákra világított rá kiemelve azt a sajnálatos és megoldást sürgető problémát, miszerint napjainkban a piac, a politika és a szabályozás soha nem látott összefonódása valósul meg a magyar médiapiacon. A konferencia utolsó előadója Dr. Gellén Klára volt, akitől a kereskedelmi kommunikáció médiajogi szabályozási környezetéről hallhattunk. Az előadó az Európai Unió vonatkozó irányelvei és a hazai törvények alapján elsőként olyan alapvető fogalmakat ismertetett meg a közönséggel, mint a kereskedelmi gyakorlat, a kereskedelmi kommunikáció és a gazdasági reklám, majd elméleti oldalról vette górcső alá az audiovizuális médiaszolgáltatások körébe tartozó audiovizuális kereskedelmi kommunikációk fogalmát és szabályozási környezetét a platformsemlegesség, a médiakonvergencia, a versenyképes médiaszolgáltatók és a reklámozók viszonya, illetve a reklámkerülés jelensége tükrében. Az előadás zárásaként gyakorlati példákat hallhattunk az új szabályozás aspektusai - mint a régi szabályok megreformálása és új lehetőségek bevezetése a reklámozás területén - megvilágítására.
(dr. Bakos Eszter)
2009 tavasz ,2009 ősz ,Deilinger Viktória ,Fekete Orsolya ,Gyenge Balázs ,JNASZ ,Jakab Éva ,Józsa Zoltán ,Karsai Krisztina ,Laluska Pál ,Merkovity Norbert ,Mezei Péter ,Paczolay Péter ,Siket Judit ,Szeged ,Szeged IP Center ,Szöllősi László ,politológia ,politológiai tanszék ,verseny ,